Pláza, meki: békésen majszolom a krumplit, miközben balra mellettem aliggimis kamaszpalánták (négyen) vadul néznek egy „jónő”-t a szemközti asztalnál, aki épp telefonált (megjegyzem, tényleg „jónő” volt, nem az a szilikoncica, hanem az a csinos harmincasféle nyári ruciban). Az egyikőjük folyamatosan heccelte a többieket, hogy ha majd ő is felnőtt lesz, neki is ilyen „jónő”-je lesz! Persze a többiek azonnal emlékeztették az elálló füleire, és ennek összefüggésére a „jónő” lehetőségre :D

A „jónő” befejezvén a telefonálást, megpróbált felállni, de a nyáriruhája valahogy beakadt az asztalba, így mikor felegyenesedett pánt hiányában a felsője egy pillanatra lecsúszott a derekára (Ops)

A mekiben mindenkibe (kivéve aki épp a szívószálon keresztül a kóláját nézte) belefagyott a krumpli…

A döbbent csendet a lapátfülü aligkamasz törte meg, aki az égnek emelte kétkezét, és azt mondta elég hangosan: köszönöm uram! … Nem csak én röhögtem el magam :D

A „jónő” közben megigazította ruháját, mosolyogva odament a megtért lapátfülhöz, adott neki egy puszit, és kedvesen azt mondta: „mázlista” … majd elsétált …

Az újabb döbbent csendet a haverok törték meg, mikor újra levegőt bírtak venni, és csak annyit tudtak hozzátenni: uuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuu 

Egy másik asztalnál valaki köhögni kezdett, nyilván félrenyelte a krumplit és/vagy letüdőzte a szívószálat :D :D :D

Azt hiszem ma este letöltöm a „forró rágógumi” filmet ;)