Az, hogy a terminál épp sziesztát tartott, csak a kezdet volt … Szóval alig ültünk le várakozni, a kivetítő (amin a sorszámok jelentek meg, hogy ki hova melyik ablakhoz) kb a 3. percben alvó módba próbált váltani az alábbi felirattal:
"Ha nem szeretné, hogy a TV alvó állapotba váltson, nyomja meg az OK gombot"
Némi heherészéssel nézték a várakozó sorstársak ahogy elsötétültek a kivetítők :D
Az, hogy megint nem tudtam melyik a jobb és a bal kezem az ujjlenyomat felvételnél, meg a kamera nem akart rámélesedni, ezért a fényképet készítő hölgy kézjelei alapján (mert vagy engem látott az ablakon keresztül, vagy a monitort) gurultam előre-hátra a székkel (hogy éles legyek), már megszokott folyamat részemről. Nem is ezért ragadtam billentyűt.
Ugyan … sima ügy … az ember tolja a kosarat és szedi le a „standard” cuccokat lehetőleg a saját kosarába. De tényleg, … sima ügy …
Reggeli ébredőskávéfeldolgozós hangulatomban szálltam le a buszról, mikor arra lettem figyelmes, hogy az előttem tolongó fickó morogva (nna kis reggeli hiszti megjegyzéssel) kikerül egy láthatóan zavarodottan ácsorgó nőt, aki zokogva sírt(!?) Szépen mindenki végigmérte, kikerülte és ment dolgára(?!)
Pláza, meki: békésen majszolom a krumplit, miközben balra mellettem aliggimis kamaszpalánták (négyen) vadul néznek egy „jónő”-t a szemközti asztalnál, aki épp telefonált (megjegyzem, tényleg „jónő” volt, nem az a szilikoncica, hanem az a csinos harmincasféle nyári ruciban). Az egyikőjük folyamatosan heccelte a többieket, hogy ha majd ő is felnőtt lesz, neki is ilyen „jónő”-je lesz! Persze a többiek azonnal emlékeztették az elálló füleire, és ennek összefüggésére a „jónő” lehetőségre :D
Az imént összeszedtem minden bátorságom, és megpróbáltam a MávStart oldalon jegyet venni...
Megróbáltam fizetni... éééés
Egy egyedül utazó fiatal nőbe (aki nem volt kihívóan öltözve, se mini, se mély dekoltázs, csak simán csinosan elegáns) belekötött két melós (nem cigányok, nem migráncsok, nem hajléktalanok, hanem szépszál szőke sápadtbőrű melósok).
A buszon rajtam kívül legalább 15-20 ember utazott, akik csendben, rezzenéstelen arccal nézték, ahogy a két melós molesztálja a nőt.
Reggel a metrón a csendben (mert csak állt, és tapsra várt) erre a beszélgetésre lettem figyelmes (kb két 50-es nő csacsogva):
Nő1: Drágám, képzeld, spanyolul tanulok!
Nő2: Spanyolul? Minek???
Okos nő1: Mert a legújabb kutatások szerint a szentanya valójában spanyol volt, és férfi!
Lementem az imént a kisboltba venni pár apróságot (bor, pillanatragasztó, stb.). Amikor fizetni próbáltam a kártyámmal, nem fogadta el a terminál. Mondtam, hogy a kártya tutira jó...
… a tegnap este margójára(!) A társaság: én, meg két gyönyörű nő! A helyszín a rómaipart! … sörözés, sok nevetés, mosoly-mosoly hátán; ütős meggysör, élőzene … Tudom önző vagyok, de irigylem magam ilyenkor ;)
Hazafelé (kb. fél 1 felé, sétálva a parton) belebotlottunk Varga Viktor (önkéntes celeb) baráti társaságába… Druszám, a lányok láttán nem sokat teketóriázott, köszönés helyett bedobta magát:
„de jó csaj vagy, én az ilyeneket szeretem hátulról” (a „hátulról”-t már a haverok felé mondta)